Voltam már minden, tettem már mindent,
Hogy levedlettem a gyermeki inget.
Fúrtam, faragtam, barkácsoltam,
Pókhálót szőttem úgy gondolatban.
Daloltam egyszer a nyári éjbe,
Lábaltam bűnben, jóságban, kéjben.
Futottam versenyt, repültem légben
És vágyakoztam a kéklő égre.
Gondoltam szépre, örök hűségre.
Szívembe néztem, jövőm elébe.
Vágytam hazulról világot látni,
Üstököst nézni, jobb sorst remélni.
A szebb remények csillagát követtem,
Néztem már napra, szivárványt kerestem.
Nem egyszer sziklán kopogott léptem,
Örömtől, bútól volt festve képem.
Festettem képet,-gondolatban szépet,
-Reméltem egyszer, csak egyszer, egyet.
Egyszer reméltem, és a reményem
-teljesülhet-e, súgjátok nékem!
Teljesült egy vágy valaha, régen,
Mikor az úton MELLETTE léptem.
Mikor a légben fecske szállt felettem,
Amikor egyszer szabad volt szeretnem.
Kerestem álmom, kerestem sorsom,
Rozzant vállamon keresztem hordom.
Trónoltam egyszer nagy boroshordón,
-Fülembe zúgott jövendő sorsom.
Dalra találtam orgonalombon,
Jött már a sorsom, a régi, ódon.
Láttam költöző madár-csoportot,
Láttam szerelmest, vakot, bolondot.
Húztam a légben darvak "V"-jében,
Néztem az égre, vártam nagy szélben.
Reméltem híven reménytelenben,
Egy szembe egyszer már belenéztem.
Daloltam egyszer a nyári éjben,
Lábaltam bűnben, jóságban, kéjben.
Teljesült egy vágy valaha-,...régen,
Mikor az úton mellette léptem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése